1. forr�s: http://www.szafariutazas.hu/latnivalok_info_szafari.html

A tulkok nemzets�g�nek (Bovini) egyetlen Afrik�ban �l� k�pvisel�je. Megtal�lhat� Eti�pi�ban, Szom�li�ban, Zambi�ban, Zimbabw�ben, Nam�bi�ban, Botswan�ban, Mozambikban, D�l-Afrik�ban, Keny�ban �s Tanz�ni�ban. A kafferbivaly a ny�lt szavann�t�l a s�r� boz�tosokig el�fordul �s, ha kedve tartja olykor dagony�zik is. Ak�r az 1,7 m�teres magass�got, a 3 m�teres hossz�s�got �s az 1000 kilogrammos s�lyt is el�rheti. �tlagosan egy kifejlett h�m marmagass�ga 1,5 m�ter �s s�lya 680 kg, m�g a n�st�ny 10 – 15 cm-rel kisebb �s s�lya 500 – 600 kg k�z�tt van. Rendk�v�l er�s �l�l�ny, mely m�g egy oroszl�n falk�t is tiszteletre k�nyszer�t, ha keresztezi �tj�t. Az embereken k�v�l csak kev�s term�szetes ellens�ge van �s k�pes megv�deni mag�t (�s olykor meg is �lni) az oroszl�nokt�l. Az oroszl�nok esetenk�nt meg�lik �s megeszik a bivalyokat, �m �ltal�ban sok oroszl�n kell egyetlen feln�tt p�ld�ny leter�t�s�hez; legink�bb a s�r�lt vagy id�s egyedeket siker�l meg�lni.

2. forr�s: wikipedia

A kafferbivaly vagy fokf�ldi bivaly (Syncerus caffer) a t�lk�sszarv�ak csal�dj�ba tartoz� p�rosujj� pat�s.

A tulkok nemzets�g�nek (Bovini) egyetlen Afrik�ban �l� k�pvisel�je.

Megtal�lhat� Eti�pi�ban, Szom�li�ban, Zambi�ban, Zimbabw�ben, Nam�bi�ban, Botswan�ban, Mozambikban, D�l-Afrik�ban, Keny�ban�s Tanz�ni�ban.

A kafferbivaly a ny�lt szavann�t�l a s�r� boz�tosokig el�fordul �s, ha kedve tartja olykor dagony�zik is.

Alfajai:

• Syncerus caffer aequinoctialis
• szavanna bivaly (Syncerus caffer caffer)
• �serdei vagy v�r�s bivaly (Syncerus caffer nanus)
• szud�ni bivaly vagy r�vidszarv�bivaly (Syncerus caffer brachyceros)
• hegyi bivaly (Syncerus caffer mathewsi)

Ak�r az 1,7 m�teres magass�got, a 3 m�teres hossz�s�got �s az 1000 kilogrammos t�meget is el�rheti. �tlagosan egy kifejlett h�m marmagass�ga 1,5 m�ter �s t�mege 680 kg, m�g a n�st�ny 10 – 15 cm-rel kisebb �s t�mege 500 – 600 kg k�z�tt van.

A kafferbivaly nem �ll k�zeli rokons�gban az �zsiai v�zibivallyal, de eredete m�ig tiszt�zatlan. Rendk�v�l er�s �l�l�ny, mely m�g egyoroszl�n falk�t is tiszteletre k�nyszer�t, ha keresztezi �tj�t. Az embereken k�v�l csak kev�s term�szetes ellens�ge van �s k�pes megv�deni mag�t (�s olykor meg is �lni) az oroszl�nokt�l. Az oroszl�nok esetenk�nt meg�lik �s megeszik a bivalyokat, �m �ltal�ban sok oroszl�n kell egyetlen feln�tt p�ld�ny leter�t�s�hez; legink�bb a s�r�lt vagy id�s egyedeket siker�l meg�lni. A leop�rd �s a foltos hi�na csak �jsz�l�tt borjakra vad�szik. A h�zi szarvasmarh�val folytatott keresztez�s csak korl�tozott sz�mban siker�lt �s a kafferbivaly v�gleg megmaradt vad�llatnak. Az "�t afrikai nagyvad" egyikek�nt a kafferbivaly f�rge �s f�lelmetes vad�llat, mely �vente rengeteg embert �klel fel, tapos el �s �l meg. A v�zil� mellett elnyerte a legvesz�lyesebb nagyvad h�rnevet.

A csorda �sszet�tele nemt�l �s kort�l f�ggetlen, de l�teznek csak h�mekb�l �ll� csapatok is. A h�m szarvainak vastags�g�r�l ismerhet� fel, melyet "szarvp�nc�lnak" h�vnak. A bik�k nyolc �ves korukban v�lnak ivar�rett�. A tehenek el�sz�r �t �ves korukban ellenek, 11,5h�napos vemhess�gi id�szakot k�vet�en. Az id�sebb bik�kat kiveti a csorda �s �ltal�ban h�m csapatokba t�m�r�lnek.

Fogs�gban ritk�bban l�that�, mint a v�zibivaly, els�sorban a bik�k kisz�m�thatatlans�ga miatt. Magyarorsz�gon egyed�l a Budapesti �llatkertben tartj�k. A v�r�s bivaly nev� alfajt mutatj�k be, egy bika �s k�t teh�n �l itt.