1. forr�s: http://www.szafariutazas.hu/latnivalok_info_szafari.html

A n�lusi krokodil legnagyobb m�ret�r�l elt�r�ek a v�lem�nyek, egyes forr�sok szerint 6 m-es maxim�lis hossz�s�got �rhet el, m�g a mer�szebbek ak�r 9 m hossz�s�got mondanak. �ltal�ban azonban 5 m-n�l hosszabbra nem n� meg. A legnagyobb egyedek s�lya azonban megk�zel�theti az egy tonn�t is. Alapsz�ne s�t�t olajz�ld, a fiatalok valamivel vil�gosabbak, s�t�tebb mint�zattal. A krokodilok alapvet�en mindent megesznek, amit tudnak. Zs�km�nyukat a m�ret�k hat�rozza meg. A fiatalok eleinte v�zi gerinctelenekkel t�pl�lkoznak, de hamarosan �tt�rnek a kisebb gerincesek (halak, k�t�lt�ek, h�ll�k) fogyaszt�s�ra. A kifejlett �llatok nagytest� eml�s�ket is zs�km�nyul ejtenek: antilopokat, zebr�kat, fiatal v�zilovakat, de ak�r nagymacsk�kat is s�t, n�ha embert is zs�km�nyolhatnak. T�pl�l�kuk nagy r�sz�t azonban m�g ekkor is halak �s egy�b kisebb gerincesek k�pezik. Gyakran el�fordul, hogy csapatosan vad�sznak.

2. forr�s: wikipedia

A n�lusi krokodil (Crocodylus niloticus) a h�ll�k (Reptilia vagy Sauropsida) oszt�ly�ba a krokodilok (Crocodilia) rendj�be �s akrokodilf�l�k (Crocodylidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

Afrik�ban a Szahar�t �s a kontinens d�li r�sz�t kiv�ve mindenhol el�fordul. Madagaszk�ron is megtal�lhat�. Melegviz� foly�partokon, vagy tavakn�l �l, a v�z kisz�rad�sa eset�n elv�ndorol.

�tlagos hossza 4-6 m�ter, de 7 m�teres p�ld�ny is el�fordul.Testt�mege a 700 kilogrammot is el�rheti.Rejt�sz�ne:Fel�l barn�sz�ld,a hasi oldalon szennyes s�rga.

Nem nevezhet�ek t�rsas �llatoknak, annak ellen�re, hogy n�ha csoportosan vad�sznak. B�r �l�hely�k�n viszonylag kis ter�leten t�bb egyed is �l, �m egym�ssal szemben nagyon territori�lisak, �s egy adott foly�szakaszon, vagy tavi partszakaszon szigor� rangsor alakul ki k�z�tt�k. A feln�tt egyedeknek gyakorlatilag nincs term�szetes ellens�g�k, �m a toj�sokra �s a fiatalokra a var�nuszokt�l among�zokon �t a hi�n�kig sok �llat jelent vesz�lyt.

A fiatalok eleinte v�zi gerinctelenekkel t�pl�lkoznak, de hamarosan �tt�rnek a kisebb gerincesek (halak, k�t�lt�ek, h�ll�k) fogyaszt�s�ra.

A kifejlett �llatok nagytest� eml�s�ket is zs�km�nyul ejtenek: antilopokat, zebr�kat, fiatal v�zilovakat, de ak�r nagymacsk�kat is s�t, n�ha embert is zs�km�nyolhatnak. T�pl�l�kuk nagy r�sz�t azonban m�g ekkor is halak �s egy�b kisebb gerincesek k�pezik. Gyakran el�fordul, hogy csapatosan vad�sznak. �gy p�ld�ul el�fordul, hogy t�bb egyed egy�tt tereli �ssze a halakat, majd a k�zt�k megl�v� rangsor alapj�n fogyasztanak az �sszeterelt halrajb�l.

Er�s �llkapcs�val megragadja, majd a v�z al� h�zza �ldozat�t �s az ott megfullad. Mivel r�gni nem tud, a nagyobb �llatokat t�bben �sszefogva t�pik sz�t, jellegzetes hal�lforg�s k�zben. A krokodiloknak sz�ls�s�ges h�m�rs�kletet kell elviselnie. Ha hideg van, a parton szundik�l, a forr� nap el�l az �rny�kba menek�l vagy a v�zbe mer�l.V�ltoz� a testh�m�rs�klete.

A krokodilok ivar�retts�ge nem a kor, hanem a testm�ret f�ggv�nye. A n�st�nyek kb. 2,6, m�g a h�mek kb. 3,1 m�teresen lesznek ivar�rettek, �ltal�ban 6-7 �ves korukra. A p�rz�si id� t�bbnyire novembert�l decemberig tart. A p�rz�s ut�n k�t h�nappal a n�st�nyek a v�zt�l n�h�ny m�terre, a parti homokba �ss�k mintegy 50 cm m�ly f�szk�ket. A 25-50 feh�r, kem�ny h�j� toj�st az anya�llat 90 napig�rzi. A toj�sb�l kikel� krokodil nem�t a k�lt�si h�m�rs�klet hat�rozza meg. 30 �C alatti h�m�rs�kleten kiz�r�lag n�st�nyek, 33,9 �C felett pedig csak h�mek j�nnek vil�gra. A kikelt kis krokodilok 30 centim�teresek, az anya f�lelmetes fogaival �sszeszedi a kicsiket �s a foly�hoz sz�ll�tja �ket. Az anya ak�r k�t �vig is v�delmezi ut�dait. Csak n�h�ny p�ld�ny �li meg a feln�tt kort.

B�r egyes ter�leteken sz�muk megfogyatkozott, a megfelel� v�delemnek is k�sz�nhet�en nem tekinthet�ek vesz�lyeztetett fajnak. Vadon �l� �llom�nyukat mintegy 250 000-500 000 p�ld�ny alkotja. Az emberek azonban sok helyen vad�ssz�k: els�sorban a b�r�k miatt, m�sr�szt pedig az�rt, mert vesz�lyt jelenthetnek r�juk �s h�zi�llataikra. T�bbnyire visszaszorul�ban van a b�r�kkel val� illeg�lis kereskedelem. Megfelel� term�szetv�delmi programok jelenleg els�sorban Kelet- �s D�l-Afrik�ban zajlanak, a j�v�ben mindenk�ppen sz�ks�ges lenne ezek kiterjeszt�se K�z�p- �s Nyugat-Afrik�ra.

Az �kori Egyiptomban a krokodilt egyar�nt gy�l�lt�k �s tisztelt�k, templomokban tartott�k, istenekk�nt tisztelt�k, hal�luk ut�n pedig �ket isbebalzsamozt�k.

A krokodilok �llatkerti tart�s�ra a l�togat�k r�sz�r�l – legal�bbis a h�ll�k k�z�l – a legnagyobb az ig�ny. Hatalmas m�ret�kkel, valamint ragadoz� – s�t, ak�r emberev� – voltuk miatt leny�g�zik az embereket. Emellett azonban nem szabad figyelmen k�v�l hagyni azt sem, hogy a krokodilok t�bb faja az emberi tev�kenys�gek hat�s�ra lett vesz�lyeztetett, �gy a n�lusi krokodil bemutat�sa is k�rnyezettudatos viselked�sre nevel. A n�lusi krokodil vil�gszerte gyakori �llatkerti �llatnak sz�m�t, Magyarorsz�gon azonban csak k�t �llatkertben l�that�ak: Budapesten �s Debrecenben.