A ny�rsas antilop vagy orix (Oryx gazella) a p�rosujj� pat�sok (Artiodactyla) rendj�be, ezen bel�l a t�lk�sszarv�ak (Bovidae)csal�dj�ba �s a l�antilopform�k alcsal�dj�ba tartoz� afrikai k�r�dz�. D�lkelet-Afrika szavann�in �l, b�r hajdan a kontinens d�li r�sz�n is el�fordult. Mexik�ba �s az Egyes�lt �llamok d�li r�sz�re is betelep�tett�k a fajt, ahol elszaporodva legel�s�vel s�lyos k�rokat okoz a helyi �kosziszt�m�ban.

A ny�rsas antilop Angola, Botswana, Nam�bia, a D�l-afrikai K�zt�rsas�g �s Zimbabwe ter�let�n �l. Amennyiben a bejz�t alfaj�nak tekintj�k, �gy ezekt�l a ter�letekt�l hatalmas t�vols�gra, Kelet-Afrik�ban is el�fordul.

A ny�rsas antilop nem�nek legnagyobb faja. Nyaka izmos, b�re vastag �s kem�ny. Pof�ja feh�r j�kora fekete maszkkal. H�ta, fara �s oldala alapvet�en sz�rk�sbarna, hasa feh�r, a k�t sz�nt pedig egy-egy v�zszintes fekete s�v v�lasztja el mindk�t oldalon, amely combjaira is �tterjed. L�bai ett�l lefel� feh�rek. Farka fekete.

A bik�k nagyobbak a tehenekn�l, ezen t�lmen�en a nemek hasonl�ak. A ny�rsas antilopok �tlagos marmagass�ga 115-125 centim�ter, teljes testhosszuk pedig a 180-195 centim�tert is el�rheti. T�meg�k k�r�lbel�l 180-225 (a bik�k eset�ben ak�r 240) kilogramm. Az enyh�n g�rb�l�, gy�r�s, fekete szarvak hossza 60-150 centim�ter. A n�st�nyek szarva �ltal�ban r�videbb �s v�konyabb a bik�k�n�l.

A ny�rsas antilopok a kiterjedt f�ves pusztas�gok lak�i. Csord�kban �lnek, �s �let�ket v�ndorl�ssal t�ltik a legel�k k�z�tt. Alapvet�enf�f�l�ket fogyasztanak. V�zig�ny�k korl�tozott, �s a h�s�get is nagyon j�l b�rj�k. K�pesek p�ld�ul ak�r 10 Celsius-fokostesth�m�rs�klet-emelked�st is elviselni, �s ilyenkor kip�rolg�suk m�rt�ke is cs�kken.

A csord�k �tlagosan 14 p�ld�nyb�l �llnak, de nem ritk�k az 50 egyedet sz�ml�l� csoportok sem – s�t, t�pl�l�kb�s�g idej�n ak�r 200. ny�rsas antilop is egy�tt legelhet. A nagyobb csord�kban a tehenek vannak t�bbs�gben, de sok bika is vel�k tart – ellenben a kisebbekre jellemz� az egynem�s�g (fiatal h�mek illetve n�st�nyek �s borjaik csord�i).

A vegyes csord�k hierarchikusan �p�lnek fel, �l�k�n a domin�ns bika, majd a domin�ns teh�n �ll. A vez�rh�m t�bbnyire a csorda m�g�tt halad, �s �sszetereli a lemarad�kat. Nagyobb csapatok eset�n nem ritka, hogy �n. b�ta-h�m k�veti a vez�rbik�t a rangsorban. A hierarchi�t a bik�k agressz�v bemutat�kkal tartj�k fenn: hossz�, hegyes szarvaikkal oldalra tudnak v�gni �s d�fni. Az esetleges balesetek elker�l�se v�gett a vonul� antilopcsord�k mindig szarvnyi t�vols�gra maradnak egym�st�l. A csoportok nem z�rk�znak el az �j j�vev�nyek el�l, �s a vez�rh�m jelk�pes k�zdelem ut�n m�g a bik�kat is befogadja.

Egyes h�mek territ�riumot tartanak fenn, amit v�denek a betolakod�kt�l, b�r ez a sz�k�s t�pl�l�k- �s v�zk�n�lat miatt nem gyakori. Ezek a bik�k igyekeznek a vegyes- �s teh�ncsord�kat birtokukra csalogatni, hogy elnyerhesse a vel�k val� p�rz�s kiz�r�lagos jog�t.

A ny�rsas antilopok szaporod�sa nem k�thet� �vszakhoz. A csord�k alfah�mjei b�rmikor p�rosodnak a term�keny tehennekkel, �s a terrirori�lis p�ld�nyok is igyekeznek kihaszn�lni minden alkalmat, ha n�st�nyek vonulnak �t a ter�let�k�n. A tehenek k�t�ves korukra lesznek ivar�rettek, �s 8,5 h�napon bel�l hozz�k vil�gra egy kicsiny�ket. A borjak vil�graj�tt�kkor 9-15 kilogrammot nyomnak, �s teljesen barn�k. Az els� id�kben, b�r hamarosan k�pesek l�bra �llni �s j�rni, a borjak nem tartanak anyjukkal, hanem hathetes korukig valamilyen rejtett helyen maradnak, �s anyjuk napi k�t-h�rom alkalommal t�r vissza szoptatni �ket. Az elv�laszt�s 3,5 h�napos korban t�rt�nik meg, amikorra az ifj� antilopok m�r feln�tt sz�nekben pomp�znak. A fiatal bik�k ilyenkor elhagyj�k a csoportot, a tehenek viszont anyjuk csord�j�val maradnak.

A fiatal p�ld�nyok kedvelt zs�km�ny�llatai a ragadoz�knak: oroszl�nok, leop�rdok, gep�rdok �s foltos hi�n�k g�tolj�k az �llom�ny t�lszaporod�s�t. �rdekes m�don a feln�tt egyedek sosem haszn�lj�k szarvukat v�dekez�sre; egyetlen reakci�juk a menek�l�s.

A vil�gon ma k�r�lbel�l 275 000 ny�rsas antilop �l. Ez viszonylag nagy mennyis�g, �m sok helyen er�sen visszaesett a l�tsz�m a h�zi�llatok t�llegeltet�s�nek, a f�ldek felt�r�s�nek vagy a t�lzott vad�szatnak k�sz�nhet�en.

A bennsz�l�ttek egy�bk�nt nem els�sorban h�s��rt, hanem vastag b�r��rt �s hegyes szarv��rt vad�szt�k/vad�ssz�k, mivel bel�l�k kiv�l� pajzsok, l�ndzs�k k�sz�thet�ek. A nyugati vad�szok kedvelt c�lpontja a ny�rsas antilop tekint�lyes tr�fe�ja miatt.