Fizikai jellemz�k

Gyakran tal�ljuk meg �kori fal �s barlangrajzokon. Afrik�n k�v�l ismeretlen l�v�n, ez az �llat annyira felkeltette az ember �rdekl�d�s�t, hogy n�ha diplomata aj�nd�kk�nt k�ldt�k m�s orsz�goknak. Az egyik legkor�bbi feljegyz�s egy zsir�fr�l besz�l, melyet "Melindab�l" (feltehet�leg Malindi) Keny�ban, k�ldtek K�n�ba 1415-ben. Azt hitt�k r�la, hogy egy teve �s egy leop�rd keresztez�se, egy olyan hiba, melyet a zsir�f tudom�nyos nev�vel �r�k�tettek meg, Giraffa camelopardalis.

A zsir�f a legmagasabb �l� �llat, mely egyed�l�ll�an alkalmazkodott a gazdag n�v�nyzethez, mely m�s n�v�nyev� �llatok sz�m�ra el�rhetetlen. Elt�r� a j�r�suk, mert egyszerre mozgatj�k az egy oldalon lev� l�baikat, el�bb a jobb, ut�na a baloldalon l�v�ket. V�gtat�s k�zben viszont egyszerre lend�ti a h�ts� l�bait el�re, el�rve az 55 km/h sebess�get. Szokatlanul rugalmas erekkel rendelkezik melyben egy sor szelep van; ez seg�t kiegyens�lyozni a hirtelen felgy�lemlett v�rt (megakad�lyozva az �jul�st), mikor felemeli, gyorsan leereszti vagy lend�ti a fej�t. A zsir�f „szarvai" igaz�b�l dudorok, melyek a szemei f�l�tt be vannak b�rrel �s sz�rrel vonva. V�dik a fejet a s�r�l�sekt�l.

 

El�fordul�si helye

A zsir�fok sz�raz szavanna ter�letein tal�lhat�k meg, a Sahara d�li r�sz�n, ahol f�k n�nek.

Viselked�s

A zsir�f nem-territori�lis, szoci�lis �llat. Nagyon nyitott �s laza csord�kban �l, melyben nincs egy meghat�rozott vezet� vagy egyed, amelyik koordin�ln� a csorda mozg�s�t. Ez a strukt�ra t�kr�zi a t�nyt, hogy a m�rete sz�ks�gtelenn� teszi a "sz�mukban rejlik a biztons�guk "taktik�t. A dominanci�t a h�mek "nyakaz�ssal" d�ntik el. Ilyenkor a fej�ket lend�tik egym�snak, ezzel felm�rve egym�s erej�t.

A fiatalok dajkacsoportjai magukra vannak hagyva napk�zben, mialatt az any�k t�pl�lkoznak. A 2 m�ter magas borjak ak�r 2,5 cm-t is n�nek egy nap alatt. 2 h�nap ut�n a fiatal zsir�fok m�r faleveleket esznek, �s 6 h�naposan m�r ar�nylag f�ggetlenek az anyjukt�l. Ak�r a korai elv�laszt�st is t�l�lik 2-3 h�naposan. Noha csak kev�s ragadoz� t�mad meg egy feln�tt zsir�fot, az oroszl�nok, hi�n�k �s leop�rdok �ldozatokat szednek a fiatalok soraiban. A tud�sok �gy becs�lik, hogy az �jsz�l�ttek egynegyede �li t�l az els� �v�ket.

 

�trenje

A zsir�fok olyan r�gi�kban tany�znak, ahol eg�sz �vben van t�pl�l�k. Kev�s vizet isznak, sok�ig kib�rj�k v�z n�lk�l is. Alkalmank�nt esznek f�vet �s gy�m�lcs�ket a f�kr�l, de a f� t�pl�l�kforr�suk az acacia fa. A fa �les t�sk�i l�that�an nem akad�lyozz�k meg a zsir�fot, mely hossz�, izmos nyelvvel rendelkezik, alkalmazkodott ahhoz, hogy kiv�lassza, begy�jtse �s let�pje a lombozatot. A zsir�f szelekt�ven t�pl�lkozik, �s noha 16-20 �r�n kereszt�l eszik egy nap, ez alatt, csak 29,5 kg lombozatot fogyaszt el. De k�pes meg�lni csak napi 7 kg t�pl�l�kon is.

 

Ragadoz�k �s fenyeget� t�nyez�k

A zsir�f fark�t sok afrikai kult�ra becs�li nagyra. M�r csak a szerencsehoz� kark�t�, amulettek �s nyakl�ncok ir�nti v�gy, arra k�sztette az embereket, hogy csak a fark��rt meg�lj�k a zsir�fot. K�nny� elejteni �ket, ez�rt az orvvad�szatuk (ma m�r ink�bb a b�r�k�rt �s h�suk�rt) m�ig tart.