A koala (Phascolarctos cinereus) Ausztr�li�ban honos ersz�nyes, n�v�nyev� �llat, az koalaf�l�k (Phascolarctidae) csal�dj�nakegyed�li �l� k�pvisel�je. A koala sz� a katang bensz�l�tt n�p nyelv�b�l sz�rmazik, jelent�se „nem iv�”. A n�v nem teljesen tal�l�, b�r t�nyleg keveset isznak. A „koalamedve” megnevez�s helytelen, mivel a koal�k nem tagjai a medv�k csal�dj�nak. A tudom�nyos neve g�r�g�l "ersz�nyes medv�t" jelent, mivel az els� telepesek helyi medvefajnak gondolt�k a fura �llatot.

A koal�k mindenhol megtal�lhat�k Ausztr�lia keleti partjain, de a bels� vid�keken is, olyan t�vols�gig, ahol m�g el�g a csapad�k a megfelel� erd�k l�tez�s�hez. Ausztr�lia d�li r�sz�n a koal�kat a 20. sz�zad elej�n kiirtott�k, de m�ra �jratelep�tett�k �ket Victoria�llamb�l. Nyugat-Ausztr�li�ban �s Tasmani�ban nincsenek koal�k.

El�sz�r Georg August Goldfuss zool�gus �rta le 1817-ben. A 2000. �vi sydneyi olimpiai j�t�kok sor�n a koala volt az egyik kabala�llat.

• Phascolarctos cinereus victor – a legd�lebbi alfaj, hosszabb, s�t�tebb sz�rrel, nagyobb termettel.
• Phascolarctos cinereus adustus – a leg�szakibb alfaj, r�videbb, vil�gosabb sz�r �s kisebb termet jellemzi.
• Phascolarctos cinereus cinereus – k�ls� jegyeiben �s elterjed�se szerint �tmenet a kett� k�z�tt.

A koala valamennyire hasonl�t a vombathoz (legk�zelebbi �l� rokon�hoz), de a bund�ja vastagabb �s puh�bb, a f�le pedig sokkal nagyobb. A t�mege 5 kg (kicsi, �szaki n�st�ny) �s 14 kg (nagy, d�li h�m) k�z�tt van. �ltal�ban nem zajosak, de a h�m koal�k hangos figyelmeztet� h�v�jelet bocs�tanak ki, amely a p�rz�si id�szakban egy kilom�terre is elhallatszik. A koal�k �lettartam�r�l kev�s megb�zhat� adat �ll rendelkez�sre. Mindenesetre jegyeztek fel olyan koal�t, amely fogs�gban meg�rte a 15 �vet. Vadonban, de f�leg orsz�gutak k�zel�ben ez lecs�kkenhet 2-3 �vre.

Mivel a koala �trendje el�g alacsony t�p�rt�k�, energi�t takar�t meg az�ltal, hogy szokatlanul kicsi az agya: a koponya�reg 40%-�t folyad�k t�lti ki.

A koala majdnem kiz�r�lag eukaliptuszlevelekkel t�pl�lkozik, folyad�ksz�ks�glet�t is ebb�l biztos�tja. A vombathoz hasonl�an, a koal�nak is igen lass� az anyagcser�je a t�bbi eml�sh�z viszony�tva. Naponta kb. 20 �r�t mozdulatlanul t�ltenek, az id� nagy r�sz�ben alszanak is. A nap minden szak�ban, de f�leg �jjel esznek. Egy �tlagos koala naponta 500 gramm eukaliptuszlevelet fogyaszt el, finom paszt�v� r�gva lenyel�s el�tt. A koala t�bbf�le eukaliptusz levelet is eszik, de hat�rozottan el�nyben r�szes�t n�h�ny fajt�t.

A n�st�ny koal�k egyed�l �lnek �s k�l�n k�rzet�k van, amelyet ritk�n hagynak el. A term�kenyebb vid�keken ezek a k�rzetek fedhetik egym�st; az olyan z�n�kban, ahol a t�pl�l�knak alkalmas f�k ritk�bban fordulnak el�, ezek a z�n�k nagyobbak �s kiz�r�lagosak. A h�mek nem k�t�dnek ter�lethez, de nem t�rik el egym�st, f�leg a p�rz�si id�szakban.

A koal�k majdnem teljesen a f�kon �lnek. Nem k�sz�tenek f�szket, hanem a fa �g�n alszanak. �ltal�ban lassan mozognak, de ha sz�ks�ges, gyorsan is tudnak m�szni. �t is tudnak ugrani egyik f�r�l a m�sikra, ha el�g k�zel vannak. Hosszabb utakat a f�ld�n tesznek meg. Vesz�lyhelyzetben meglep� gyorsas�ggal galoppoznak a legk�zelebbi f�ig, ahol biztons�gos magass�gig felmenek�lnek. Ott azt�n t�relmesen megv�rj�k, am�g a t�mad� elmegy.

A n�st�nyek 2-3 �vesen, a h�mek 3-4 �ves korukban v�lnak ivar�rett�. A n�st�ny koala kb. 12 �ven �t �vente egy ut�dot hoz a vil�gra. A vemhess�g 35 napig tart, az ikersz�l�s igen ritka. A sz�l�s rendesen december – m�rcius k�z�tt szokott t�rt�nni, amikor a d�li f�lg�mb�n ny�r van. Az �jsz�l�tt koala kb. 2 cm hossz�, sz�rtelen, vak, �s f�letlen. Sz�let�se ut�n hat h�napig az anyja ersz�ny�ben lakozik �s kiz�r�lag tejjel t�pl�lkozik. Ezalatt kin� a f�le �s a sz�re, majd kiny�lik a szeme. Kb. 30 hetes kor�ban elkezdi enni az anyja p�pes �r�l�k�t. A kis koala tov�bbi hat h�napig az anyj�val marad, aki a h�t�n cipeli. A kifejlett fiatal n�st�nyek k�zeli ter�letekre k�lt�znek, a fiatal h�mek viszont m�g k�t-h�rom �ves korukig az anyjuk k�rzet�ben maradnak.

A 20. sz�zad elej�n majdnem a kihal�sig vad�szt�k a koal�t, els�sorban a bund�j��rt. Az ut�bbi �vekben n�h�ny kol�ni�t komolyan vesz�lyeztettek a betegs�gek, els�sorban a chlamydia. A koal�knak nagy, �sszef�gg� erd�s ter�letre van sz�ks�g�k �s k�pesek hossz� t�vols�gokat is megtenni ennek �rdek�ben. A kontinensen egyre n�vekv� emberpopul�ci� mez�gazdas�gi vagy �p�tkez�si c�lokra elfoglalja a koal�k �l�hely�t, visszaszor�tva �ket a boz�tosokba. Az Ausztr�liai Koala Alap�tv�ny 40000 n�gyzetkilom�ter felt�rk�pez�se ut�n azt �ll�tja, hogy a koal�k term�szetes �lettere l�nyegesen cs�kkent. Noha az egyes fajok nagy ter�leteket fednek le, a koal�k lak�k�rzete csak „szigetekben” maradt fenn. Ezeket a szigeteket koordin�lt m�don kell v�deni �s helyre�ll�tani.

A koal�k n�gy ausztr�liai �llamban fordulnak el�. A helyi szab�lyok szerint az �llat vesz�lyeztetettnek min�s�l a D�lkelet-Queensland Bior�gi�ban �s �j-D�l-Walesben, illetve ritk�nak D�l-Ausztr�li�ban.A sz�razf�ldi helyzettel ellent�tben, ahol a popul�ci� cs�kken, t�bb szigeten „j�rv�nyszer�en” elszaporodtak a koal�k. D�l-Ausztr�li�ban a Kenguru-szigeten a 90 �vvel ezel�tt betelep�tett koal�knak nem volt term�szetes ellens�ge vagy versenyt�rsa. Ehhez hozz�adva azt, hogy a koal�k k�ptelenek a v�ndorl�sra, a koalapopul�ci� m�rete m�ra fenntarthatatlann� v�lt, �s vesz�lyezteti a sziget �kol�giai egyens�ly�t. Jelenleg 30000 koala �l a szigeten, holott �kol�gusok becsl�se szerint a sziget csak 10000-nek biztos�t �lelmet. A korm�ny ez�rt steriliz�ci�s �s �tk�lt�ztet�si programokat ind�tott.

A koala ujjain, ujjbegyein lev� b�rl�cek rajzolata megt�veszt�en hasonl�t az ember�hez.

B�r igen kedvelt �llat, egyoldal� t�pl�lkoz�si ig�nyei miatt tart�sa igen k�lts�ges. Ausztr�li�ban gyakori �s kedvelt �llatkerti �llat, sok�llatkertben megtal�lhat�. Ausztr�li�n k�v�l azonban kev�s helyen tartanak koal�kat.

Eur�p�ban kev�s �llatkertben tal�lkozhatunk vele, els�sorban a ritkas�ga �s magas tart�si k�lts�gei miatt. Ma m�r D�l-Eur�p�ban termesztett eukaliptusszal takarm�nyozz�k, amely valamelyest cs�kkenti a kiad�sokat. Magyarorsz�ghoz legk�zelebb B�csben l�that�.