Oroszlnok

A ragadozk is mintaszeren gondozzk kicsinyeiket. A nagy, ers nstny oroszlnnal azt tehetek a klykei, amit akarnak. Kapkodnak anyjuk ide-oda lengedez farkbotja utn, mszklnak az anyjukon, harapdljk a flt-egyszval jtsztrsnak tekintik. A kisoroszlnok tbbnyire ketten-ngyen vannak testvrek; bundjuk sr foltos-nagyon emlkeztetnek a leoprdra. Mennl idsebbek, annl halvnyabbak a foltok. Valamennyi ragadoz llat klykei kzl az oroszlnklykk a legelragadbbak, mert igen vastag s puha a bundjuk, s kedvesen dundik. Az anyaoroszln, ha valamilyen okbl odbb kell vinnie kicsinyeit, hihetetlen vatosan a fej mgtt fogja meg ket a flelmetes tpfogaival.
msik knyv:
Br kirlyi srnye s flelmetes bgse akrmelyik llatot megrmiszten, a hm oroszln inkbb nstnyt kldi vadszni. Az telt viszont senki sem kstolhatja meg eltte: rendnek kell lenni, a teringettt!
Az oroszlnklykk harapdlssal, nyalogatssal s gyngd bkdsssel mutatjk ki ragasukodsunkat. A mamk engedik is, hadd csinljk, hisz olyan aranyosak. De a papkkal mr csnjn kell bnni: nagyon ingerlkenyek.
Az oroszlnbbik pettyesen jnnek a vilgra, akr a kisleoprdok. Ki tudja, tn az afrikai nap olvasztja le a foltjaikat. Akrhogy is, ktves korukra a foltok eltnnek mind egy szlig.
|