Az elef�nt

Az elef�nt m�r t�bb kilom�terr�l meg�rzi m�s �llatok jelenl�t�t. K�nny�szerrel meg tudja �llap�tani azt is, merre van a v�z a k�zelben. A elef�ntak �gyanis eg�szen kiv�teles a szagl�sa; ezt hatalmas orm�ny�nak k�sz�nheti.

Az elef�ntb�bi nem az a kimondott cs�pps�g: sz�let�sekor akkora, mint egy motorbicikli, s�lya pedig el�ri az egy m�zs�t is! Alighogy a vil�gra j�tt, m�ris tud j�rni, �s minden neh�zs�g n�lk�l megtal�lja a mam�j�t.

A vizes zuhany vagy a hokozuhany az igazi �lvezet!

�m ha az elef�ntcsemete t�l messzire elk�sz�l, a mam�ja csak kiny�jtja az orm�ny�t, �s hopsz! A fark�n�l fogva visszar�ncig�lja.

Az elef�nt soha nem hagyja cserben sebes�lt vagy haldokl� t�rs�t. V�gig mellette marad, hogy �rk�dj�k f�l�tte �s megv�delmezze.

M�sik k�nyv:

A kiselef�ntok meglehet�sen vakos b�bik. M�r sz�let�s�kkor csaknem egy m�zs�t nyomnak, �s akkor�k, hogy anyjuk hasa alatt �ppen hogy elf�rnek. Ha az elef�ntb�bi megijed valamit�l, m�ris az oltalmaz�, oszlopszer� anyai l�bak k�z�tt terem. Ott biztons�gban �rzi mag�t, mert a hatvan-nyolcvan m�zs�nyi elef�ntaanyuk�hoz egyetlen ellens�g sem mer k�zel�teni. A kiselef�ntokat – f�leg a fej�k�n – m�g el�g s�r� �s s�rteszer� fekete sz�rzet bor�tja.