1. forr�s: http://www.szafariutazas.hu/latnivalok_info_szafari.html

Nagytest�, mintegy 3,5 m hossz� �s �tlagosan 3200 kg testt�meg� �llat. A legnagyobb p�ld�ny, amelyr�l hiteles adatok �llnak rendelkez�sre, a Londoni �llatkertben �lt, t�mege 4800 kg volt. Teste csaknem teljesen csupasz, de a farok v�g�n egyfajta sz�rbojt figyelhet� meg �s er�s sz�rsz�lakat tal�lunk a sz�jny�l�s k�rny�k�n is. Hatalmas sz�j�ban t�bb fog is agyarr� m�dosult, amelyek nem ritk�n 25-30 cm hossz�ra is megn�hetnek. A n�lusi v�zil� teste messzemen�en alkalmazkodott a v�zi �letm�dhoz. Szeme �s orrny�l�sai a fej tetej�re tol�dtak, �gy nem kell kiemelni fej�t a v�zb�l, ha leveg�t akar venni, vagy k�r�l akar n�zni. Orm�tlan nagy teste is a v�zi �letm�ddal van kapcsolatban, ugyanis a nagy t�meghez kell�en nagy t�rfogat, v�zkiszor�t�s is sz�ks�ges annak �rdek�ben, hogy az �llat fajs�lya a v�zbe mer�lve ne legyen t�ls�gosan nagy. Orm�tlan teste miatt els� l�t�sra lomh�nak t�nhet, val�j�ban azonban m�g a sz�razf�ld�n is igen gyors mozg�sra k�pes, ha erre sz�ks�g van. Neve ellen�re nem a lovakkal, hanem a sert�sf�l�kkel van k�zelebbi rokons�gban. Erre utal a v�zil�bik�k jellegzetes, r�f�g�sre eml�keztet� hangja is.

2. forr�s: wikipedia

A n�lusi v�zil� egy nagym�ret�, Afrik�ban �l�, n�v�nyev� eml�sfaj. Egyike a k�t �l� �s h�rom vagy n�gy valaha l�tez� v�zil�f�l�nek(Hippopotamidae). Nev�k ellen�re nem a lovak a legk�zelebbi rokonaik. Nem is a sert�sf�l�k, amire utalhatna a bik�k r�f�g�sre eml�keztet� hangja is, b�r sok�ig ez az �ll�spont tartotta mag�t a tud�sok k�z�tt. Meglep� m�don ugyanis a cetek (Cetacea) a legk�zelebbi rokonaik, ezt a DNS-ek �sszehasonl�t�s�val siker�lt al�t�masztani. (A leg�jabb genetikai alap� rendszertan a p�rosujj� pat�sokat �s a ceteket a Cetartiodactyla nev� �j rendbe sorolja, ami azonban m�g nem terjedt el el�gg�, ez�rt a ceteket tov�bbra is a hagyom�nyos Cetacea rendben t�rgyaljuk.) M�g meglep�bb azonban, hogy Ernst Haeckel 1866-ban kiadott t�rzsf�ja a v�zilovakat a cetek k�zeli rokonaik�nt �br�zolja. M�ig sem tudni, H�eckel hogyan jutott erre a (helyes) k�vetkeztet�sre.

Magyarorsz�gon n�gy �llatkertben �l n�lusi v�zil�: A Budapesti �llatkertben k�t teh�n �l, T�cs�k �s Jusztina, anya �s l�nya. ADebreceni �llatkert ben egy p�r (Szigfrid �s Linda) �l, mindkett�j�k budapesti sz�rmaz�s�. A P�csi �llatkertben szint�n egy p�r �l, a debreceni sz�let�s�, ivartalan�tott bika, B�lint �s 2007-ben �rkezett p�rja, �gnes. Az Abonyi Mag�n�llatkertben jelenleg egy bikaborj� l�that�. Bubor�k 2008-ban sz�letett P�csett, B�lint �s �gnes els� – �s egyetlen – k�z�s borjak�nt �s 2008 december�ben ker�lt Abonyba.

Az utols� j�gkorszak el�tt �szak-Afrik�ban �s Eur�p�ban is sok hely�tt �ltek. Hidegebb �ghajlaton is honosak voltak, ha a v�z t�len sem fagyott be. Ma m�r Egyiptomb�l is elt�nt, ahol a t�rt�nelmi id�kben m�g nagy sz�mban megtal�lhat� volt. B�r n�lusi v�zil�nak h�vjuk, m�ra m�r a N�lusb�l is kihalt. Ma m�r csak nagyobb tavakban, gyenge sodr�s� folyamokban �l, illetve ezek partj�n.

Uganda, Szud�n, a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g �szaki r�sz�nek, Eti�pia, Gambia, Tanz�nia, Mozambik, Botswana, D�l-afrikai K�zt�rsas�g, Zambia �s Zimbabwe tavaiban, foly�iban lelhet� fel.

�tlagosan 3,5 m hossz�, 1,5 m marmagass�g� �s 3200 kg testt�meg� �llat (a legnagyobb p�ld�ny, amelyr�l hiteles adatok �llnak rendelkez�sre, a Londoni �llatkertben �lt, t�mege 4800 kg volt). Nagyj�b�l ugyanolyanok a m�retei, mint a feh�r orrszarv�nak, ez�rt vitatkozni lehet azon, hogy az elef�nt ut�n melyik a m�sodik legnagyobb sz�razf�ldi �llat. Teste csaknem teljesen csupasz, de a farokv�g�n egyfajta sz�rbojt figyelhet� meg �s er�s sz�rsz�lak vannak a sz�jny�l�s k�rny�k�n is. Hatalmas sz�j�ban t�bb fog is agyarr�m�dosult, amelyek nem ritk�n 25–30 cm hossz�ra is megn�hetnek.

A h�mek eg�sz �let�k sor�n n�nek, m�g a n�st�nyek 25 �ves korukra �ltal�ban el�rik v�gleges m�ret�ket. A tehenek kisebbek, mint a bik�k, t�meg�k csak ritk�n haladja meg az 1500 kg-ot. Nagy t�meg�k ellen�re is gyorsabban futnak az embern�l.

A szem�k, a f�l�k �s az orruk is a koponya tetej�n tal�lhat�k, �gy nem kell kiemelni a fej�ket a v�zb�l, hogy l�ssanak, halljanak, illetve leveg�t tudjanak venni. �gy v�dekeznek a naps�t�s ellen, valamint egy�b m�don, amit szok�s olykor „v�res verejt�knek” nevezni, noha ez se nem v�r, se nem verejt�k. Ez az anyag sz�ntelen�l v�laszt�dik ki az �llat testfel�let�re, ott narancss�rg�s-v�r�ses sz�n� lesz percek alatt, majd v�g�l bebarnul.

Sok jellemz�j�k van, ami a speci�lis v�zi �letm�dra utal. A csupasz test, a faggy�mirigyek hi�nya, az �sz�h�rtya stb.

Nappal tipikusan alszanak, �jszaka akt�vak, ekkor keresik t�pl�l�kukat. Szinte kiz�r�lagn�v�nyeket esznek, de �jabb kutat�sok szerint olykor �llati eredet� t�pl�l�k is ker�l a t�bbrekeszesgyomrukba. Asz�ly idej�n k�pesek ak�r 50 km-t is megtenni naponta, hogy t�pl�l�kot keressenek. �tlagosan 50 kg-ot esznek naponta.

A sek�ly vizeket kedvelik, �s b�r �gy t�nik, hogy �sznak, t�bbnyire �llnak a v�zfen�ken.

A kifejlett �llatok 3-5 percenk�nt j�nnek fel a felsz�nre leveg�t venni, ez a borjak eset�ben 2-3 perc. Ez a folyamat automatikus, olyannyira, hogy a v�z alatt alszanak, �s ekkor is a felsz�nre bukkannak a megfelel� id�k�z�nk�nt an�lk�l, hogy fel�bredn�nek. V�z al� mer�l�skor orrny�l�sukat bez�rj�k.

�ltal�ban �rtalmatlan �llatok, de vesz�lyess� v�lhatnak, ha elv�gj�k a v�zhez visszavezet� �tvonalukat, vagy vesz�lyeztetve �rzik kicsiny�ket.