A n�v�nytakar� kialakul�s�t fõleg k�t �ghajlati elem, a hõm�rs�klet �s a csapad�k hat�rozza meg. Az Egyenl�tõtõl �szakra �s d�lre, a 10.-20. sz�less�gi fokok k�z�tt az �vi k�z�phõm�rs�klet l�nyeg�ben ugyanolyan, a csapad�k �vi mennyis�ge viszont kevesebb, mint az Egyenl�tõ vid�k�n. Ezeken a ter�leteken, a csapad�k mennyis�ge �s annak �vi eloszl�sa szerint k�t �vszakot k�l�nb�ztet�nk meg. Egy csapad�kos �vszak v�ltakozik egy csapad�kszeg�ny idõszakkal. A csapad�kszeg�ny idõszak az Egyenl�tõtõl t�volodva egyre hosszabb. Az ilyen �ghajlati ter�leten facsoprtokkal, ligetekkel tark�zott magas f�vû t�rs�gek, szavann�k tal�lhat�k. 
Ahol m�g t�bb a csapad�k �s r�vid a sz�raz idõszak, ott erdõs szavanna alakul ki. Ezek az erdõk is �sszef�ggõek, m�gis sok mindenben k�l�nb�znek a tr�pusi esõerdõtõl. M�g a legmagasabb sem �rik el a 40 m�tert. Lombkoronaszintj�k laza. Az erdõ alj�ra viszonylag sok f�ny jut, �gy gazdag az aljn�v�nyzete. A f�k nem �r�kz�ldek, mert a sz�raz idõszakban a lombjuk lehull. A f�k �s facsoprtok k�z�tt 2-3 m�ter magasra nõ a fûtakar�. A szavann�k jellegzetes f�i az ak�ci�k 20-30-as csoportokban nõnek. A szavanna talaja t�panyagban gazdagabb, mint tr�pusi esõerdõ talaja. A sz�raz idõszakban elpusztult n�v�nyekbõl keletkezõ t�panyagot nem mossa ki a csapad�k.
Ahogyan tov�bb cs�kken a csapad�k mennyis�ge �s a csapad�kos idõszak hossza, �gy elmaradnak a facsoportok, �s alacsonyodik a fû is. Ez a ter�let a f�ves szavanna. A fatermetû n�v�nyek k�z�l csak a majomkeny�rf�k �lnek itt. Mag�nyosan fordulnak elõ. �gaik v�zszintesen sz�tter�lnek. Nagy, uborka alak� term�s�k a majmok legkedvesebb csemeg�je. Innen kapt�k a nev�ket is. 
Ahol a sz�raz �vszak 10-12 h�napig tart, ott a talajt m�r nem bor�tja �sszef�ggõ n�v�nyzet. Ezen a ter�leten alakul ki a sivatag. 
Az erdõs �s f�ves szavann�k egym�st�l elt�rõ n�v�nytakar�it j�l elv�laszthatjuk egym�st�l. A szavanna �llatvil�g�t azonban m�r nem k�l�n�thetj�k �gy el, mert az �llatcsord�k nagyj�b�l az esõs �vszakhoz igazodva hatalmas v�ndorutakat tesznek meg. A term�szetes n�v�nyzet "hat�rait" rendszeresen �s �venk�nt t�bbsz�r is �tl�pik. F�ld�nk�n az afrikai szavann�k �llatvil�ga a leggazdagabb. A f�ves t�rs�geken t�megesen legel�sznek a n�v�nyevõ emlõs�k. A legkecsesebbek a kisebb-nagyobb csord�kban �lõ antilopok. Nagyon sok fajuk van. A legkisebbek ny�l nagys�g�ak, a legnagyobbak j�l megtermett szarvasmarha m�retûek. L�buk fel�p�t�se olyan, mint a szarvasmarh�k�, hiszen rokonok.
Az antilopokkal rendszerint egy�tt legel�sznek Afrika szavann�in a zebr�k. R�vid szõrzet�k cs�kos rajzolat�, ez�rt tigrislovaknak is nevezik õket. Az antilopokhoz hasonl�an pat�s �llatok, de p�ratlan ujj�ak. N�v�nyevõk, de nem k�rõdzõk. �rz�kszerveik igen fejlettek, nehezen k�zel�thetõk meg. Val�sz�nûleg �bers�g�k miatt csatlakoznak hozz�juk m�s �llatok is. T�rsasan �lnek. Olykor sz�zan is �sszeverõdnek egy m�nesbe. 
Az erdõs szavann�knak az esõerdõkkel hat�ros ter�let�n �l a csimp�nz. Eberszab�s� majom. 32 foga van. Gum�s z�pfogai el�rulj�k, hogy mindenevõ, b�r legjobban a gy�m�lcs�t kedveli. A ban�n �s a majomkeny�rfa term�se a kedvenc csemeg�je. Tenyere, talpa csupasz. Kez�n, l�b�n az 5 ujj v�g�t k�r�m fedi. A csimp�nz mind a n�gy v�gtagj�val �gyesen fog �s fog�dzkodik. Nem tart�zkodik �lland�an a f�kon, de �jszak�ra, 8-10 m�ter magass�gban f�szket �p�t, �s ezt naponta �jra k�sz�ti. A nõst�ny egy k�lyk�t sz�l, melyet a h�t�n hordoz. Csoportokban �lnek. A legerõsebb h�m gondosan vigy�z a csoportra. 
Afrika legrettenetesebb ragadoz�ja az oroszl�n, az "�llatok kir�lya". A mes�kben olvashatjuk ezt a kit�ntetõ c�met, amire elsõsorban hangj�val szolg�lt r�. Amikor b�mb�l, valamennyi �llat riadtan keres mened�ket. Nagymacska. Teste hajl�kony, rugalmas. Mozg�sa m�lt�s�gteljes. A h�m nyak�t, mell�t hossz� �s d�s s�r�ny bor�tja, a nõst�nynek soha sincs s�r�nye. Az oroszl�nok falk�ba verõdve, k�z�sen vad�sznak. A zs�km�nyt is egy�ttesen fogyasztj�k el. �ldozatukat nem �ld�zik, hanem f�lk�rben vagy k�rben k�r�lfogj�k. Amikor a vad ki akar t�rni a k�rbõl, az �ppen azon a helyen tart�zkod� oroszl�n �ti le a menek�lõ �llatot. Hatalmas mancs�nak egyetlen csap�s�val leter�ti, �s erõs fogaival �sszeroppantja a nyakcsigoly�j�t. Fõk�nt alkonyatkor �s �jszaka vad�sznak. Ha j�llakottak, k�nyelmesek �s lust�k, de b�trak �s gyorsak, ha az �hs�g kergeti õket. Fõ eledel�k a n�v�nyevõ pat�s �llatok h�sa, de sz�ks�gbõl s�sk�kkal vagy m�s apr� �llatokkal is megel�gszenek. 
Afrika melegvizû foly�iban �s tavaiban �l a n�lusi krokodil. Hatalmas testû h�llõ. Test�nek alakja a f�rge gy�k�hoz hasonl�. Ivad�kaik is akkor�k, mint a n�lunk �lõ legnagyobb gy�kok. A krokodilok hossz� �let�k alatt �tlagban 4-6 m�teres �ri�sokk� nõnek, de elõfordul k�z�tt�k 10 m�teres is. Test�ket pikkelyek, szarupajzsok �s csontos pajzsok fedik. Ezek p�nc�lt alkotnak rajtuk, ez�rt nevezik a krokodilokat p�nc�los h�llõknek. Halakkal, kisebb-nagyobb emlõs�llatokkal, mocs�ri �s v�zi madarakkal t�pl�lkoznak. Alkonyatkor �s �jszaka vad�sznak. A krokodil nem tud r�gni, a nagyobb falatokat eg�szben nyeli le. A nagyobb zs�km�nyt �ltal�ban t�bben veszik k�r�l, �s sz�tt�pik. Ragadoz�k. A vigy�zatlan ember is �ldozatul eshet fal�nks�guknak. Nagy �tkûek, de a koplal�st is h�napokig b�rj�k. A vizet csak s�tk�rez�s vagy toj�srak�s idej�re hagyj�k el. A nõst�ny f�ldbe kapart g�d�rbe rakja 20-100, l�d toj�s nagys�g�, m�szh�j� toj�s�t, �s a kik�lt�st a Nap meleg�re b�zza. Az anya�llat az ivad�kok kikel�se k�zben a "f�szek" k�zel�ben tart�zkodik. Õrzi toj�sait. A kis krokodilok r�viddel kib�v�suk elõtt, m�g a toj�sban, elkezdenek vartyogni. A nõst�ny ekkor odasiet, �s a kikelõ kis �llatk�kat a v�zhez vezeti. A krokodilokat minden�tt irtj�k, �rt�kes bõr�k�rt vad�ssz�k.
A szavann�k �lõl�nyei sem f�ggetlenek egym�st�l. A t�pl�lkoz�si kapcsolatok r�v�n k�z�tt�k is t�pl�l�kl�ncok j�nnek l�tre:
szavanna n�v�nyei - antilopok - oroszl�nok,
szavanna f�vei - zebr�k - oroszl�nok.

M�sik oldalr�l

A szavann�k a forr� �vezet ligetes mezõs�gei, uralkod� n�v�nyeik a p�zsitfûf�l�k. A csapad�k cs�kken�s�val az esõerdõk szomsz�ds�g�ban h�z�d� erdõs szavann�r�l a bokros szavnn�n �t a t�r�tõ k�r�k fel� a f�ves szavnn�ba jutunk. Az erdõs szavanna erdõi �sszef�ggõek, f�ik m�gsem olyanok, mint a tr�pusi sõerdõk f�i. M�g a legmagasabbak sem �rik el a 40 m�tert. Lombkoronaszintj�k enm z�r�dik �ssze, �gy az erdõ alj�ra viszonylag sok f�ny jut, ez�rt aljn�v�nyzete gazdag. A facsoportok k�z�tti nagy t�rs�geket 2-3 m�ter magasra is megn�võ f�vek bor�tj�k. A magas �s sûrû fû miatt ezekben az erdõkben csak a vadcsap�sokon lehet k�zlekedni. A f�k a sz�raz idõszakban lehullatj�k lombjukat, �s az aljn�v�nyzat is els�rgul. A sz�raz �vszakban nagyon gyakoriak a szavannat�zek. Az itt �lõ fajok ellen�llnak a tûznek, mert k�rg�k megv�di õket a nagy hõtõl. K�z�l�k soknak a magja is csak akkor cs�r�zik ki, ha elõtte tûz �rte. A szavanna f�veinek csup�n f�ld feletti, elsz�radt r�sze �g el. A f�ld alatti r�szekbõl a csapad�kos �vszakban �vrõl �vre kihajtanak.Ahogy tov�bb cs�kken a csapad�k mennyis�ge, �s a sz�raz idõszak m�r 7-10 h�napig tart, megv�ltozik a t�j k�pe. A facsoportok elmaradnak, �s egyre alacsonyabb lesz a fû is. Ez a ter�let a f�ves szavanna. A f�ves szavann�kon csup�n a foly�kat k�s�rik �rt�ri erdõk. A szavnn�k erdõfoltjait, ligeteit valamennyi f�ldr�szen fõleg ak�ciafajok alkotj�k.

N�v�nyek:

Az erd�s szavanna ott alakul ki, ahol a sz�raz �vszak m�r 6–8 h�nap, de az �ves csapad�k el�ri a 900–1000 mm-t. Erdeje �sszef�gg�, de lombkoronaszintj�k alig z�r. Sok a tiszt�s. A legt�bb fa csak 4–8 m magas, m�g a legmagasabbak sem �rik el a 40 m�tert. A t�rzs�k gyakran g�rbe, a koron�juk erny�s (lapos, laza), a k�rg�k durva. A lev�lzet f�l�r�kz�ld, kem�ny; k�l�n�sen gyakoriak p�lmafajok �s pillang�svir�g�ak (Fabaceae). Ahogy a csapad�k mennyis�ge 500–1000 mm-re cs�kken �s a sz�raz id�szak m�r 7–10 h�napig tart, elmaradnak a facsoportok, �s a f�b�l m�r csak mag�nyos f�k emelkednek ki. A f�ves szavann�kon csup�n a foly�kat k�s�rik �rt�ri erd�k. A f�ves szavanna erd�foltjainak, ligeteinek leggyakoribb f�i valamennyi f�ldr�szen az ak�cia fajok (Acacia spp.). Az afrikai szavann�ra jellemz�ek az elsz�rtan �ll�, gyakran mag�nyos majomkeny�rf�k (baobab, Adansonia digitata). Az �r�kz�ld f�k teljesen hi�nyoznak. A f�ves szavanna szinte sosem erd�s�l be. �tmenete az erd�s szavanna fel� a ny�lt lombkoron�j�, ligeterd�s t�rsul�s. A f�ves szavanna uralkod� n�v�nyei a k�l�nb�z� l�gysz�r�ak, f�leg a f�f�l�k (Poaceae). A sz�raz szavanna (tr�pusi t�visszavanna, boz�terd�) olyankor jelenik meg, amikor a sz�raz id�szak 8-10 h�napos �s a talaj gyakran sek�ly – a leggyakrabban m�szk� alapk�zeten. A bokrok k�z�tt pozsg�s n�v�nyek t�nnek fel.