Az oroszl�n (Panthera leo) a macskaf�l�k (Felidae) csal�dj�ba tartoz� eml�s. A tigris ut�n ez a legnagyobb termet� �s legelterjedtebb "nagymacska".

Gyakran k�l�n fajnak tekintik a kihalt eur�pai barlangi oroszl�nt (Panthera spelaea faj vagy Panthera leo spelaea alfaj), mely az utols� j�gkorszakban egy�tt �lt az emberrel, valamint a szint�n kihalt amerikai oroszl�nt (Panthera leo atrox vagy Panthera atrox), amely k�zeli rokons�gban �llt az eur�pai barlangi oroszl�nnal. (Nem �sszekeverend� a „hegyi oroszl�nnak” is nevezett amerikai pum�val.)

Az oroszl�n visszat�r� jelk�p volt a kir�lyi �s lovagi c�merpajzsokon, f�k�nt Nagy-Britanni�ban, ahol a brit emberek szimb�luma lett. Az oroszl�nok a k�nai m�v�szetben is s�r�n megjelennek, annak ellen�re, hogy soha nem �ltek K�n�ban. Nincs m�g egy olyan �llat, melynek t�bb figyelmet szenteltek volna a m�v�szetben �s az irodalomban. Az oroszl�n m�r a k�kori barlangrajzokon is l�that�, �s 130-szor fordul el� a Bibli�ban.

Az oroszl�nok Fekete-Afrika legnagyobb r�sz�n megtal�lhat�k. F�leg a f�s ter�leteken fordulnak el�, de megtal�lhat�k a f�lsivatagos �s boz�tos helyeken is. Kor�bban az eur�paiak m�rt�ktelen vad�szata miatt Afrika oroszl�n�llom�nya megcsappant, �s egyes alfajok, mint a fokf�ldi oroszl�n, ki is haltak. Ma a legt�bb oroszl�n K�z�p-Afrika �s D�l-Afrika orsz�gaiban �l (Botswana, Angola, Mozambik,Zambia, Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g). Enn�l kisebb a kelet-afrikai �s a kev�ss� ismert nyugat-afrikai oroszl�npopul�ci�. A nyugat-afrikai oroszl�n (Panthera leo senegalensis alfaj) p�ld�nysz�ma 30 000-100 000 k�z� tehet�.

A hajdani �szak-afrikai oroszl�nok a berber oroszl�n (Panthera leo leo) alfajhoz tartoztak. Valaha Marokk�t�l Egyiptomig s�r�n el�fordultak. A legnagyobb testm�ret� oroszl�n-alfaj volt, �s a h�mek sokkal terjedelmesebb s�r�nnyel rendelkeztek m�s fajt�kn�l. Az �kori R�ma uralkod�k berber oroszl�nokat haszn�ltak a kegyetlen cirkuszi viadalokhoz, p�ld�ul tigrisek ellen, ahol rendszerint a tigrisek maradtak alul. A forr�sok szerint a r�mai nemesek, p�ld�ul Sulla, Pompeius �s Julius Caesar egyszerre ak�r 400 oroszl�nt is halomra �lettek a gladi�torokkal. Az utols� vadon �l� berber oroszl�nt 1922-ben, Marokk�ban l�tt�k le a t�lzott vad�szat miatt. Ma m�r csak�llatkertekben �l n�h�ny tucatnyi p�ld�nyuk, t�bb�-kev�sb� keveredve a t�bbi alfajjal. 2005 augusztus�ban egy tud�scsoport nekil�tott, hogy visszatelep�tse az oroszl�nokat �szak-Afrika vadvid�k�re.

A t�rt�nelmi id�kben Eur�zsi�ban is �ltek oroszl�nok, a Balk�nt�l (H�rakl�sz egyik els� h�stette is ehhez kapcsol�dik) Kis-�zsi�n �s aK�zel-Keleten �t eg�sz Indi�ig. Ezek az �zsiai oroszl�n (Panthera leo persica) alfajhoz tartoztak. Nagy m�ret�k �s nappali �letm�djuk k�nnyebben elejthet�v� tette �ket a vad�szok sz�m�ra, mint a tigriseket vagy a leop�rdokat. Utols� eur�pai �l�hely�k G�r�gorsz�g volt, ahonnan az 1. sz�zadban t�ntek el. �zsi�ban a 20. sz�zad elej�re haltak ki. Az utols� vadon �l� �zsiai oroszl�nok ma csup�n az �szaknyugat-India ter�let�n lev� Gir-erd�ben fordulnak el�. A k�r�lbel�l 300 oroszl�n mind�ssze 1412 km² ter�leten �l a Gudzsar�t�llambeli mened�khelyen.

�llatkertekben a leggyakoribb nagymacska, azonban tiszta v�rben csak az �zsiai oroszl�nt �s a feh�r oroszl�nt teny�sztik. Magyarorsz�gon szinte minden �llatkertben megtal�lhat�: Budapesten, Ny�regyh�z�n, Debrecenben, Veszpr�mben, P�csett,Szegeden, Gy�r�tt, J�szber�nyben, Kecskem�ten, Abonyban �s Gy�ngy�s�n is l�that�. A Ny�regyh�zi �llatparkban feh�r oroszl�nt is bemutatnak.

Alfajok:

Az oroszl�n alfajok k�z�tti f� megk�l�nb�ztet� jel a m�ret, a s�r�ny �s az �l�hely. Az al�bbiakban felsorolt form�k k�z�l n�h�nyat a taxon�musok nem k�l�n alfajk�nt kezelnek. A genetikai hasonl�s�g azt mutatja, hogy minden napjainkban �l� oroszl�n egy kb. 55 000 �vvel ezel�tt �lt �st�l sz�rmazik, ez�rt egyesek minden afrikai oroszl�nt egyetlen alfajnak tekintenek.

• Kelet-kong�i oroszl�n – Panthera leo azandica
• Katanga oroszl�n vagy angolai oroszl�n – Panthera leo bleyenberghi
• Hollister oroszl�nja – Panthera leo hollisteri
• D�l-afrikai oroszl�n – Panthera leo krugeri – Csak a Kr�ger Nemzeti Parkban �s a Kalahari Gemsbok Nemzeti Parkban maradt fenn.
• Berber oroszl�n – Panthera leo leo – Vadon kihalt.
• Masz�j oroszl�n – Panthera leo massaicus
• Fokf�ldi oroszl�n – Panthera leo melanochaita – 1860-ban kihalt.
• Kelet-afrikai oroszl�n vagy n�biai oroszl�n – Panthera leo nubica
• �zsiai oroszl�n – Panthera leo persica – Jelenleg mind�ssze 2-300 vad p�ld�nya �l.
• Abesszin oroszl�n – Panthera leo roosevelti
• Szeneg�li oroszl�n vagy nyugat-afrikai oroszl�n – Panthera leo senegalensis
• Szom�li oroszl�n – Panthera leo somaliensis
• Kalah�ri oroszl�n – Panthera leo verneyi
• Barlangi oroszl�n – Panthera leo spelaea – kihalt.
• Amerikai oroszl�n – Panthera leo atrox – kihalt.
• Marozi – Panthera leo maclatus – kihal�f�lben vagy kihalt?

A kifejlett h�moroszl�n k�nnyen felismerhet� a s�r�ny�r�l, a marmagass�ga kb. 120 cm, a s�lya pedig ak�r a 250 kg-ot is el�rheti. A n�st�nyek j�val kisebbek, a feln�tt egyedek marmagass�ga kb. 100 cm, a s�lyuk 150 kg k�r�li. A vadon �l� oroszl�nok k�r�lbel�l 10-14 �vig �lnek, m�g fogs�gban el�rhetik a 20 �ves kort is.

sz�letett, ma a Szegedi Vadasparklak�ja.

Mint minden nagymacska, az oroszl�n is cs�csragadoz�, �m a t�bbi macskaf�l�t�l elt�r�en csapatban vad�szik: a zebr�k,kafferbivalyok, zsir�fok �s v�zilovak vagy ak�r a fiatal elef�ntok sokkal nagyobbak �s vesz�lyesebbek ann�l, hogy az oroszl�n egyed�l szembesz�lljon vel�k.Legink�bb a n�st�nyek vad�sznak, bebizonyosodott azonban , hogy a h�mek is gyakran akt�van kiveszik a r�sz�ket a vad�szatb�l. A vad�sz� oroszl�n nyakra harap, �s �gy kit�ri az �ldozat nyak�t vagy s�lyos v�rvesztes�get okoz. Az egyik oroszl�n lek�ti a nagy zs�km�ny�llat figyelm�t, m�g a t�bbiek a hal�los t�mad�s lehet�s�g�re v�rnak. El�fordul, hogy nem a zs�km�ny�llat nyak�t harapj�k �t, hanem megfojtj�k azt �gy, hogy befogj�k az orr�t. �ltal�ban az els� harap�s a h�met illeti meg, aki a zs�km�nyt gyakran a falka tagjait�l is agressz�van v�di.Az �jsz�l�tt vagy fiatal oroszl�nokat k�lyk�knek h�vj�k. A n�st�nyek egyszerre 1-5 k�ly�knek adnak �letet a h�rom h�napig tart� vemhess�get k�vet�en. A k�lyk�k 18 h�napon kereszt�l is szophatnak, de norm�lis esetben 8 h�t ut�n lev�lasztja �ket az anyjuk. Sok k�ly�k �hen hal, m�sokat m�s nagyragadoz�k t�madnak meg, �s a falk�t �tvev� h�mek is sok k�lyk�t meg�lnek.Az oroszl�nok h�sev� ragadoz�k, melyek k�l�n�ll� csal�dokban, azaz falk�ban �lnek. A csal�d nagyobb r�szben n�st�nyekb�l, k�lykeikb�l, �s egy vagy t�bb egym�ssal rokoni kapcsolatban �ll� h�mb�l �ll, melyek a feln�tt n�st�nyekkel p�rosodnak. Rendszerint az egy falk�ba tartoz� �sszes n�st�ny rokons�gban �ll egym�ssal (nagyany�k, nagyn�nik, any�k, n�v�rek). A h�mek �s a n�st�nyek is v�dik a falk�t a betolakod�kt�l. A h�mek �ltal�ban nem t�rik meg a k�v�l�ll� h�meket, ahogy a n�st�nyek sem a k�v�l�ll� n�st�nyeket. A h�meket kiz�rja a falka, vagy saj�t maguk hagyj�k el azt, amikor el�rik az ivar�rett kort. Amikor �j h�m veszi �t a falka vezet�s�t, gyakran meg�l az el�z� alomb�l minden k�lyk�t, �s azok anyjai ezut�n mintegy k�t h�ttel �jra ivarzanak.

A legt�bb zs�km�ny�llat nyugodt marad, ha bizonyos t�vols�gon k�v�l l�tja az oroszl�nokat. Az oroszl�nok, ak�rcsak ahi�nakuty�k, els�sorban az �letk�ptelen egyedeket sz�rik ki a sz�ntelen �ld�z�ssel. Term�szetes ellens�geik az olyan ragadoz�k, mint a krokodilok, hi�n�k, hi�nakuty�k, �s k�l�n�sen m�s oroszl�nok. N�h�ny zs�km�ny�llat (zebr�k, v�zilovak, zsir�fok, kafferbivalyok, elef�ntok) r�g�sa, illetve tapos�sa megb�n�thatja vagy azonnal meg is �lheti �ket.

Az oroszl�n nem vonakodik a d�g�k fogyaszt�s�t�l sem. Gyakran elkergeti a kisebb zs�km�nyejt� ragadoz�kat vagy azok kisebb csapatait, hogy elvegye pr�d�jukat. Az oroszl�nokat is elkergethetik a zs�km�nyt�l az olyan ragadoz�k, mint a hi�n�k �s a hi�nakuty�k, ha t�bben vannak. A t�bbi macskaf�l�hez hasonl�an nagyszer�en l�tnak a s�t�tben, �gy �jszaka is hat�konyan tudnak vad�szni. Naponta t�bb mint 20 �r�t alszanak.

Emberev� oroszl�nok

M�g az �hes oroszl�n val�sz�n�leg csak a k�zel�be ker�l� embereket t�madja meg, addig n�h�ny (f�k�nt h�m) oroszl�n kiv�ltk�pp emberi pr�d�ra vad�szik. A legk�zismertebb a tsav�i �s amfuwei emberev�k esete. Mindk�t esetn�l azok a vad�szok, akik elpuszt�tott�k az oroszl�nokat, k�nyvet �rtak a t�rt�netr�l �s arr�l, hogy mennyire megr�m�ltek. A n�phagyom�nybanaz emberev� oroszl�nokat n�ha d�monoknak tekintett�k. A mfuwei �s tsav�i esetek is rendelkeznek n�h�ny jellegzetess�ggel. Az oroszl�nok mindk�t esetben a norm�lisn�l nagyobbak voltak, nem volt s�r�ny�k �s val�sz�n�leg fogprobl�m�ik lehettek. N�h�nyan �gy gondolt�k, hogy besorolatlan oroszl�nfajjal van dolguk, vagy betegek lehettek �s nem egyk�nnyen tudtak zs�km�nyt ejteni.

Fogs�gban �l� oroszl�nok eset�ben is jegyeztek m�r fel emberre t�mad� egyedeket, legink�bb az�rt, mert az �llatokat olyan cirkuszi mutatv�nyokban szerepeltett�k, amelyekben az erej�kre �s vesz�lyess�g�kre nem voltak tekintettel.

Az oroszl�nok k�zismerten p�ros�that�k k�zeli rokonaikkal. Ezek a nagymacskahibridek szinte kiz�r�lag csak fogs�gban j�nnek l�tre.Az egyed�li ismert term�szetes hibrid az oroszl�n �s a leop�rd keresztez�d�s�b�l l�trej�tt marozi.

A tigrisekkel (leggyakrabban a szib�riai alfajjal) l�trehozhat� k�t �j hibridet oroszgrisnek �s tigroszl�nnak nevezik – a hibrid nev�t a k�t faj nev�b�l �ll�tj�k el� �gy, hogy a h�m �llat fajnev�nek eleje ker�lj�n el�re, a n�st�ny fajnev�nek v�ge h�tulra.

A liger (lion+tiger) a h�m oroszl�n �s a n�st�ny tigris p�ros�t�s�b�l ered. Mivel az oroszl�n nagys�g�t befoly�sol� g�n �r�kl�dik �s a n�st�ny oroszl�n n�veked�sg�tl� g�nje nincs jelen, a k�nnyen kiejthet� angol sz�val gyakorta „ligernek” nevezett hibridek nagyobbak lesznek sz�leikn�l. �gy tartj�k, hogy a ligerek eg�sz �let�kben folyamatosan n�nek eg�szen addig, am�g csontjaik m�r nem tudj�k megtartani ak�r a f�l tonn�t is el�r� s�lyukat. A ligerek mindk�t sz�l� tulajdons�gaib�l �r�k�lnek n�h�nyat, �s valamennyien im�dj�k a vizet, amit a tigris szeret, az oroszl�n meg nem, viszont homoksz�n�ek, ak�r az oroszl�n. A h�m ligerek medd�k, �m a n�st�ny ligerek gyakran term�kenyek.

A tigon (tiger+lion) a n�st�ny oroszl�n �s a h�m tigris keresztez�se. Mivel a h�m tigris nem adja tov�bb a nagys�got �r�k�t� g�nt, �s a n�st�ny oroszl�n nagys�got befoly�sol� �r�k�t� g�nje ker�l az ut�dba, a tigonok gyakran el�gg� kicsik: csup�n 150 kilogrammosok (350 font), �gy k�r�lbel�l 20%-kal kisebbek az oroszl�nokn�l. Megjelen�s�k legink�bb „h�zimacskaszer�”, b�r a f�l�k kerek. A h�m tigonokhoz hasonl�an a h�m tigroszl�nok is medd�k, egyszerre p�tty�sek �s cs�kosak, a szem�k pedig s�rga.

A n�st�ny liger �s a n�st�ny tigon szaporod�sra k�pes �s ut�dokat nemzhetnek, ha fajtiszta oroszl�nnal vagy fajtiszta tigrissel p�ros�tj�k �ket.

Az oroszl�n bizony�tottan keresztezhet� a jagu�rral is; az amerikai �llatkertekben meglehet�sen n�pszer�ek a k�l�nf�le nagymacsk�k hibridjei.