A t�zok (Otis tarda) a madarak oszt�ly�nak a darualak�ak (Gruiformes) rendj�be a t�zokf�l�k (Otitidae) csal�dj�ba tartoz� Otis nemegyetlen faja. �vatos mad�r. M�retre k�r�lbel�l akkora, mint egy pulyka, ennek ellen�re tud kitart�an rep�lni, de er�s fut�l�b�val ny�lt vid�kek jellegzetes f�ldlak� madara. K�lsej�re jellemz� a sz�rk�sbarna tollazat piszkosfeh�r mellr�sszel.

�l�helye a f�ves puszta, a nagyobb gabona �s kukoricat�bl�k, de �vatos, rejt�zk�d� �letm�dja (�s a jelent�sen lecs�kkent egyedsz�m) miatt nagyon ritk�n l�that�. A nagy t�zok ma is �l Magyarorsz�gon, Oroszorsz�gban, Portug�li�ban, Rom�ni�ban, Spanyolorsz�gban,Szlov�ki�ban, a Keleti-tenger d�li partjain, K�z�p- �s Kelet-�zsi�ban. Angli�ban 1838-ban ejtett�k el utols� p�ld�ny�t. Eur�pai egyedsz�m�t 15 ezerre becs�lik, a legnagyobb sz�mban Spanyolorsz�gban tal�lhat�k.

Az egyik legnagyobb termet� t�zokf�le (b�r a nagy indiai t�zok n�la is nagyobb), sz�rnyfeszt�vols�ga el�rheti a 2,5 m�tert is. A kakas magass�ga mintegy 100 centim�ter �s el�rheti a 18 kilogrammos s�lyt is, de a ty�k �tlagosan csak 4,5 kg.

A nagy t�zokra jellemz� a torok k�t oldal�n, az als� cs�rk�va t�v�n�l tal�lhat�, foszlott feh�r d�sztollsz�lakb�l �ll� bajusz. H�ta v�r�ses �rnyalat� barn�ss�rga, fekete �s vil�gos har�nts�vokkal, hogy az �ppen k�lt� madarat ne fedezz�k fel a ragadoz�k, hasa feh�r, mellt�j�ka vil�gosbarna. Amikor a mad�r n�sztollazatot �lt, nyakpajzsa is van. L�b�n csak 3 ujj van, amelyeket hatsz�glet� szarupikkelyek bor�tanak.

A t�zok sz�m�ra fontos a zavartalans�g. Ennek ellen�re kult�rak�vet� faj, kedveli a mez�gazdas�gi ter�leteket, k�l�n�sen a repc�t, heref�l�ket, lucern�t, az �szi gabonaf�l�ket, amikben j�l elrejt�zhet. F�szk�t is a termesztett n�v�nyek k�z� rakja. D�rg�helynek azonban a r�teket, alacsony f�ves ter�leteket v�lasztja, t�pl�lkozni is kij�r ide. F�szkei a mez�gazdas�gi m�vel�s miatt �lland� vesz�lyben vannak. Kedvenc �l�helyei a mozaikos, gyepekkel �s mez�gazdas�gilag m�velt ter�letekkel v�ltakoz�, j�l bel�that�, erd�kkel nem tagolt ter�letek.

Mindenev�, nagyobb r�szt f�f�l�kkel t�pl�lkozik, de jelent�s ar�nyban fogyaszt rovarokat, csig�kat, f�rgeket, k�l�nb�z� magvakat, s�t r�gcs�l�kat vagy kisebb madarakat is elfogyaszt n�ha. Az �llati �s n�v�nyi eredet� t�pl�l�k ar�nya szezon�lisan v�ltoz�, tavasszal �s ny�r elej�n j�r�szt n�v�nyi t�pl�l�kot fogyaszt, ny�r v�g�n (term�sbetakar�t�s �s a rovarok mennyis�g�nek n�veked�se miatt) j�val t�bb az �trendj�n bel�l a rovarok ar�nya, �sz v�ge fel� (a rovarok elt�n�s�vel) megint a n�v�nyi t�pl�l�k v�lik kiz�r�lagoss� (elhullott magvak, repcelev�l). A fiatal t�zokok a feln�tt p�ld�nyokkal ellent�tben eleinte csak �zeltl�b�akkal t�pl�lkoznak, �s csak fokozatosan t�rnek �t a n�v�nyi �trendre. T�li t�pl�l�k�ban nagyon fontos szerepet j�tszik a repce.

K�zvetlen�l a szaporod�si id� el�tt, a kifejlett kakasok nagy kiterjed�s� territ�riumot foglalnak el. K�l�nb�z� hangokkal, �nmutogat�, fenyeget� magatart�ssal pr�b�lj�k megf�leml�teni riv�lisaikat. A toj�k fel� jellegzetes t�ncot lejtenek. Fej�ket h�trahajtj�k, faroktollaikat felmerev�tik, sz�rnyaikat kiford�tj�k, torokzacsk�ikat felf�jj�k. Ezeket a tev�kenys�geket nevezz�k d�rg�snek.

A toj� a f�ld�n kisebb m�lyed�st v�j �s f�vel b�leli ki. F�szekalja 2-3 sz�rk�sz�ld, barna foltos toj�s. A k�lt�si id� 20-28 nap. A csib�k f�szekhagy�k, n�h�ny �ra eltelt�vel k�vetik a toj�t, mely m�g 4-6 h�tig gondoskodik r�luk. Mivel csak egyszer k�ltenek �vente �s kev�s toj�suk van, ez�rt reprodukci�s k�pess�g�k nagyon gyenge.

A Nemzetk�zi Mad�rv�delmi Tan�cs (International Council for Bird Preservation, ICBP) t�zokv�delmi csoportja a k�l�n�sen vesz�lyeztetett t�zokfajok k�z� sorolta a reznekkel egy�tt. Fokozottan v�dett, �vsz�zadok �ta fogyatkoz� egyedsz�m� faj. Legnagyobb popul�ci�ja Spanyolorsz�gban �s Oroszorsz�gban �l, Magyarorsz�gon �llom�nya mintegy 1400-1500 p�ld�ny a legut�bbi sz�ml�l�sok szerint (a '70-es �vekben m�g 3500 k�r�l volt). (A m�sik Magyarorsz�gon is ritk�n el�fordul�, de a m�lt sz�zadban m�g k�lt� t�zokf�le areznek.)